Téradat-nyilvántartások a közigazgatás szolgálatában

A 2015-ben indult „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” nevű kiemelt KÖFOP projekt eredményeként megújult vagy létrejött szolgáltatások – például az e-közmű, a TEIR, a Nemzeti Mintaterv Katalógus, vagy az E-TÉR – mára használatba léptek, többen közülük évek óta támogatják a szakmai és lakossági felhasználókat, megkönnyítve a gyors és hatékony ügyintézést. A Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont a projekt keretében összesen tizenegy különböző, téradatokkal kapcsolatos online szakrendszert hozott létre, illetve fejlesztett tovább. A webes informatikai alkalmazások integrált használatát egy háttérben működő keretrendszer segíti, így azok egységes platformon kommunikálnak egymással. A projekt záróeseményét 2023. június 29-én tartották meg. 

A Lechner Tudásközpont, mint a Miniszterelnökség háttérintézménye, konzorciumvezetőként vett részt a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt megvalósításában. Konzorciumi tagként a központi hardver infrastruktúra kialakítását biztosító NISZ Nemzeti Infokommunikácós Szolgáltató Zrt. és a minőségbiztosításáért felelős Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vett részt a projektben. Az ünnepélyes záróeseményre 2023. június 29-én került sor, Budapesten.

A konferencián Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóság vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a projekt eredményeként a felhasználók egykapus digitális felületen keresztül juthatnak a keresett alkalmazásokhoz, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy az épített környezethez és térségi tervezéshez kapcsolódó közigazgatási és közszolgáltatási eljárások adminisztrációs terhei, átfutási ideje és költségei csökkenjenek, valamint a területen dolgozó szakértők és ügyintézők munkája is egyszerűbbé váljon. Segítséget nyújtanak azok számára is, akik építkezni, telket venni szándékoznak, esetleg a saját lakókörnyezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék pontosabban ismerni, akár a zsebükben hordott mobiltelefonon keresztül is. A projekt a Lechner Tudásközpontban zajló szakinformatikai munkát is megújította, ugyanis bevezetésre került az agilis fejlesztési módszertan és a projektnek köszönhetően valósulhatott meg a szemléletformálási céllal életre hívott Lechner Kiválóság Program is. 

Dr. Farkas Gergely, az Építési és Közlekedési Minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője a múltra visszatekintve elmondta: a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának munkatársai örömmel vettek részt szakpolitikai irányítóként azokon az egyeztetéseken, amelyek eredményeként az adminisztratív terhek csökkentését célzó szakrendszerek megszülettek. A közös munka részét képezte a rendkívül sokrétű projekt keretében megvalósuló alkalmazások jogszabályi hátterének előkészítése is.

Szakmai vezetőként Juhász Géza Péter, a Lechner Tudásközpont Térségi és Téradat Főosztályának vezetője a projekt szakmai részleteit ismertette. A két konzorciumi partnerrel megvalósított projektet 2015-ben indult, az alkalmazásfejlesztés pedig 2016-ban kezdődött meg. A vállalkozókat 35 közbeszerzési eljárás keretében választották ki, amely után 9 mérföldkövön keresztül 47 szakmai eredménytermék készült el, összesen 11 szakrendszert alkotva. Mindehhez olyan jogszabályi segítséget is kaptak az érintett minisztériumoktól, amely lehetővé tette a megszületett rendszerek bevezetését és használatát. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében újult meg az 1998 óta létező Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, azaz a TEIR, illetve továbbfejlesztésre került  számos korábban már kisebb mértékben elektronizált folyamat, mint például az e-közmű, vagy a térségi tervezés teljes folyamatát digitálisan támogató E-TÉR, a településképi arculati kézikönyvek létrehozását segítő TAK, illetve a Műszaki Irányelv Program (MIP), a Nemzeti Mintaterv katalógus (NMTK), a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatás (NTA), a Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső (NIH), vagy az Állami Középület Kataszter (ÁKÉK). Létrejöttek teljesen új rendszerek is, mint amilyen a Lechner Tudásközpont legnépszerűbb adatköreit a szakalkalmazások összehangolásával mobiltelefonon elérhetővé tévő „Lechner Mobil” nevű mobilapp. A fejlesztések eredményeiről közel 90 hír jelent meg a lechnerkozpont.hu oldalon és több mint 200 poszt a Lechner közösségi média felületein. Többszáz alkalommal említették a projektet a legnagyobb látogatottságú hazai hírportálok és 30 megjelenés valósult meg médiavásárlással a szakmai médiában. Az e-közmű 2019-ben elnyerte az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Minőség-Innováció díját, a Nemzeti Mintaterv Katalógus pedig 2020-ban bekerült a Highlights of Hungary jelöltjei közé.

A konzorciumi partner NISZ Nemzeti Infokommunikácós Szolgáltató Zrt. képviseletében Honti László projektmenedzser beszélt a KÖFOP projektek számára kialakított NISZ fejlesztésekről, melyeknek köszönhetően a NISZ által felügyelt más projektek mellett a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt is két telephelyes megoldással, nagy sebességű adatkapcsolatokkal, kiemelt fizikai objektumvédelemmel tudhatja biztonságban rendszereit költséghatékony üzemeltetés mellett.

Dr. Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke a projektben végzett minőségbiztosítási feladatokról beszélt. Kiemelte, hogy a KIFÜ az általa kezelt 50 projektnek köszönhetően jó rálátással rendelkezik a KÖFOP projektekre, melyekről általánosan elmondható, hogy azokra jellemzően a nagyon összetett konzorcium, a gyakran változó szakmai tartalom, az elhúzódó beszerzések, a túl hosszú projektéletciklus, a megnövekedett költségek és a többszörösen módosított támogatási szerződések leselkednek veszélyként. A KIFÜ mindezeket a veszélyeket a minőségbiztosítás eszközeivel igyekszik tompítani. Munkájuk során számtalan projektben minőségbiztosítási nyilatkozatot raktak össze, elkészült 1600 db szakértői jelentés, 60 db sikeres helyszíni- és záróellenőrzés.

Az e–közmű, azaz az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer product ownere, Gyertyánági András felsorolásából a konferencia résztvevői megtudhatták, hogy a közművezetékek adataihoz történő elektronikus hozzáférést 6 éve biztosító online felületen a regisztrált közművezeték-üzemeltetők száma 1265, a hálózatok száma pedig 1393, ami 100%-os regisztrációt és 98%-os térképi adatszolgáltatási arányt jelent. A rendszer 220 000 felhasználója közül 7500 kamarai jogosultsággal rendelkező tervező, az indulás óta benyújtott kérelmek száma pedig meghaladja a 600 000 darabot. Nagyságrendileg általánosan 5000 ügy van folyamatban, napi szinten 142 új ügy keletkezik, amelyek átlagos átfutási ideje az e-közmű előtti 30 napról 17 napra csökkent. A rendszer működésének egyik záloga a felhasználói csoportok konstruktív hozzáállása és a folyamatos párbeszéd a felek között, amelyre a Lechner Tudásközpont mindig nyitott.

A projektben fejlesztett szakrendszerek közül a legösszetettebb feladat az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, azaz az E-TÉR kialakítása volt. Létrehozásának alapkoncepciója a területrendezési, területfejlesztési, településrendezési, településfejlesztési tervek és településképi dokumentumok teljes életciklusának – a tervező kiválasztásától a tervezésen, egyeztetésen át, az elfogadott tervek tervtárazásáig – lehető legnagyobb mértékű webes támogatása volt – ismertette Devecseri Anikó, a Lechner Tudásközpont Térségi Szakértői Osztályának vezetője. A rendszer jelenleg elérhető verziójának Tájékoztatás menüpontjában a már elkészült Országos Területrendezési Terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a Budapesti Agglomeráció és a vármegyék területrendezési tervei találhatók meg, az Egyeztetés és Tervezés menüpontok a folyamatban lévő vármegyei területrendezési tervek és a települési tervezések készítését szolgálják. A tervezés megbízója a települési vagy vármegyei szinten az önkormányzat, a tervezés végterméke pedig egy tervjavaslat, amelyet egyeztetésre kell küldeni a jogszabályban rögzített véleményező szervezeteknek. Az egyeztetés lezárultával a beérkezett vélemények alapján a tervező vagy a település módosítja a tervet, amelyet ezt követően a megfelelő testület – vármegyei vagy települési önkormányzat – fogad el és a nyilvánosság is megismerhet.  Az E-TÉR felületén minden felsorolt területi és települési tervezési folyamat lefolytatható, mivel a különböző típusú tervezések rugalmas konfigurálására van lehetőség a szakrendszerben. A települési egyeztetés egy éve indult meg az E-TÉR-ben. A fejlesztés során 137 db informatikai követelmény/funkció valósult meg, és 811 településen összesen már 1105 tervezési folyamat indult el a felületen. Jelenleg 653 településen folyik tervezés, 37 különböző eljárástípusban.

A családiház-építés egyben a leghálásabb és legnehezebb feladatok közé tartozik – kezdte egy idézettel beszámolóját Babos Annamária, a Lechner Tudásközpont Tervezési és Műszaki Osztályának vezetője, aki a Nemzeti Mintaterv Katalógust mutatta be a résztvevőknek A változatos, magas építészeti minőséget és lakókomfortot biztosító, szakmailag elbírált, műszakilag ellenőrzött családiház-tervek közötti választást a tervekhez tartozó mennyiségek és építési költségek, valamint a különböző paraméterek szerinti szűrhetőség segítik. A mintatervkatalogus.hu oldalon alapterület, szobák száma, családtagok száma, család életmódja, telek lejtése, tetőforma szerint lehet keresni és a tervrajzok mellett látványtervek segítenek az épületek elképzelésében. A vázlattervek eddig is jó szolgálatot tettek tájékozódási lehetőségként, inspirációs forrásként, a helyszíni adaptálásra alkalmas mintatervek viszont már mélyebben is betekintést engednek egy családi ház létrejöttének gyakorlati részleteibe és költségeibe, sőt konkrét épületek megvalósításának is az alapját adhatják.

Braunmüller Péter, a Lechner Adatszolgáltató Osztályának vezetője a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) szolgáltatásait mutatta be. Az NTA Magyarország első komplex online téradat-szolgáltatása, amely távérzékelési és ingatlan-nyilvántartási adatbázisokból levezetett alapadatok alapján készült, állami adatforrásokat egységesít, folyamatosan elérhető és adattartalma is folyamatosan bővül. A szolgáltatás 12 nagyítási méretarányban elérhető és 8 különböző tematikára épül: közigazgatási határok, fekvés- és belterületi tömbhatárok, generalizált épületek, közlekedési létesítmények, vízrajzi és vízügyi létesítmények, felszínborítási információk, szociális és kulturális, valamint ipari létesítmények, természetvédelmi létesítmények és névrajz. Az e-közmű, az Építésügyi Monitoring Rendszer, a fentrol.hu és a geoshop.hu, valamint az ingatlan-nyilvántartás már most is ezt használja alaptérképként és a felhasználók köre tovább bővül majd.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) továbbfejlesztésének eredményeit Dr. Nagy András, a Lechner Tudásközpont térinformatikai vezető szakértője mutatta be. A hosszú idősoros, területi folyamatok vizsgálatára alkalmas térinformatikai alkalmazás 1998-ban indult el, ám az idő előrehaladtával felülete és struktúrája is megújításra szorult. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt adott lehetőséget az adatbázis-korszerűsítésre, alkalmazásfejlesztésre, illetve a felhasználói felület frissítésére, a már megismert hatalmas adattartalom és a felhasználók által kedvelt alkalmazások megtartása mellett. A www.teir.hu oldalról elérhető új TEIR legtöbb funkciója bejelentkezés nélkül használható, bejelentkezésre csupán az adatok letöltése, saját beállítások érvényesítése, illetve értesítések igénylése esetén van szükség. A megújított TEIR-t bárki teljeskörűen és díjmentesen, azonos feltételekkel használhatja. Felhasználói visszajelzések alapján a rendszer legnagyobb értéke az adatgazdagság, a válaszok 75%-a szerint egyértelműen pozitív a megújítás utáni felhasználói élmény. A TEIR-t legtöbben térségi tervezéshez, települési információk gyűjtéséhez, kutatáshoz, előadások készítéséhez használják.

A szakrendszerek bemutatói után más nézőpontok kerültek előtérbe. Elsőként a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében megvalósított szakalkalmazásokat közös térképi keretrendszerrel segítő UMS 2.0 működését vázolta fel Dr. Kohán Balázs, a Lechner vezető térinformatikai szakértője. Az UMS 2.0 egységes térképi adatszolgáltatást és technológiai megoldásokat biztosít a projekt olyan térképes felületei számára, mint például az E-TÉR. A térképi keretrendszert, amely nem csak adatbázisból és nem csak térképekből áll, 4 elem alkotja: a felhasználói felület, az alkalmazásszerver, a térkép szerver és a téradatbázis. Az egyes szakrendszerek alkalmazásainak térképei akár pillanatok alatt változtathatók és a rendszer minialkalmazások beiktatásával könnyen tovább bővíthető.

Kirkovits Andrea, a Design Főosztály vezetője UX és UI szemmel mutatta be az alkalmazásfejlesztési folyamatot. A kezdeteket felidézve elmondta, a digitális transzformáció első lépéseként lean inseption csapatok jöttek létre, amelyekben a szakma, a fejlesztők, valamint a UX és UI szakemberei közösen gondolták át, hogy a tervezett rendszerek miben, kinek és hogyan fognak majd segíteni. A tervezés és a fejlesztés sokszor zajlott párhuzamosan, az UX által felállított struktúrák, drótvázak a tervezett felület információs architektúráját és felhasználási forgatókönyvét teremtették meg, az UI a vizuális és grafikai tervezést, színek, tipográfia és elrendezés kérdéseit vállalata magára, a fejlesztők és a szakma pedig az informatikai kidolgozást és a tartalmat nyújtották.

A projekt keretében elkészült szakrendszerek eredményeinek bemutatására szolgáló Lechner Akadémiáról Kovács Tamás, a Humánerőforrás-menedzsment Főosztály vezetője beszélt. Az oktatóanya-gok, illetve ismeretterjesztő tartalmak feltöltésére és megosztására alkalmas rendszer a Lechner képzésmenedzsment rendszeréhez illeszkedik és felhasználóbarát felülettel nyújt segítséget a kifejlesztett alkalmazásokhoz kapcsolódó tartalmak feltöltéséhez – legyen szó pdf-ről, videóról, podcastről vagy egyéb segédanyagról. A platform tartalmi feltöltése jelenleg is tart.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás kezdőoldalán keresztül elérhető, a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt átfogó eredményeként létrejött szakrendszerek európai összehasonlításban is korszerű megoldásokat kínálnak a közigazgatási ügykezelés digitális támogatására.

A zárókonferencián megjelenített eredménytermékek, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében készültek el.